Arany János tétel

c, szerkezete: körkörös (lelki elborulás láncai: )
● pillérversszakok 1.,20.,26. (folyamatos megőrülés, majd az őrület rögződése)
● 1-4. versszak: patak partján játszódik, reggel vagy délelőtt. Ágnes asszony egy véres lepedőt mos amit egy kisfiú, majd a falu népe lát meg. Mivel Ágnes férjét nem találják, így börtönbe vetik az asszonyt. Nem tudjuk, hogy hol a férje, hogyan halt meg, ki tette, mikor volt, honnan tudják a falubeliek az esetet. A beszélő kívülálló, tárgyilagos. A refrén másnézőpont, részvételt, szánalmat éreztet. Motívumok: futó hab, fehér/ véres lepedő
● 5-9. versszak: helyszíne a börtöncella, a bíróság és Ágnes asszony lelki világa. Több napon át tart ez a rész, amelyben megtudjuk, hogy Ágnes asszony kezd megőrülni. Nem tudjuk még mindig, hogy hol a hulla, mikor történt, semmi információ nincs a börtönről. Az elbeszélő már részrehajló. Motívumok: napsugár, kendő.
● 10-19. versszak: bíróságon vagyunk, pár óra alatt történnek az események. A bírók és Ágnes szerepel benne. Megtudjuk, hogy Ágnes csak bűntárs, a gyilkos bitófára ítélték. Ágnes büntetése életfogytig tartó börtön volt, de a bírák kérésre kegyelmet adtak. Az elbeszélő részvéttel tekint az asszonyra. Motívumok: külseje rendbe legyen (belső←> külső ellentéte), lepedő.
● 20-26. versszak: patakparton vagyunk megint, ahol Ágnes asszony a lepedőt mossa újra, mint az első versszakokban, azonban itt ez a cselekvés örökösen ismétlődő. Még mindig nem tudjuk, hogy a hulla hol is van, valamint, hogy Ágnesnek ez most büntetés vagy kegyelem amit kiszabtak a bíróságon. A beszélő szánalommal és részvéttel tekint az asszonyra. Motívumok: már rongy a fehér lepel, bűnhődése örök.
…