A villamossági termékek legfőbb exportáló országa volt Németország a 19. század vége felé, a háború előtti években. Gyengeáramú és erősáramú találmányaival is elhalmozták a német villamossági mérnökök a világot, de elsősorban Európát. Tőkeigényes iparág volt, ugyanis a vas és a szénipari konszernek mögött itt jött létre a legnagyobb tőkekoncentráció. A német villamossági konszern 2 vezetője az AEG és a Siemens–Schuckert Művek voltak.
Erősáramú találmányok voltak például villamosok, melyek a nagyvárosok belső kötöttpályás és gyors közlekedését hivatott biztosítani.
Gyengeáramú fontos találmányok között megtalálhatjuk a drót nélküli távírót, a telefont, távbeszélőközpontot.
A német ipari forradalom gazdasági hatásai
Magas tőkefelhalmozás járt együtt a gyors gazdasági növekedéssel. A különböző adatok alátámasztják, hogy míg 1850 körül a GDP 7%-át halmozták fel, addig 1870 körül ez az arány elérte a kb. 11,5%-ot, de a világháború előtt már nagyjából 17% volt.
A tőkekivitelt tekintve azonban jelentősen lemaradt a két riválistól, Angliától és Franciaországtól, ugyanis Anglia 40%-ban részesedett a tőkekivitelből, Franciaország megközelítőleg 20% körül lehetett, míg Németország csak 13%-ot tett ki. Ez leginkább a gyarmattartással magyarázható, hiszen Anglia volt a kor vezető gyarmattartója.
A német export jó helyzetben volt, hiszen több adottsággal is rendelkezett, ezek között van a jó földrajzi elhelyezkedés, a modern ipari struktúra, illetve a magas termelési számok. Ha a legfőbb riváliséval, a franciákéval hasonlítjuk össze a német exportot, akkor azt láthatjuk, hogy a század utolsó 10 évében nagyjából 10%-kal exportált többet, míg a háború előtti években már 60%-kal többet.
…