Kereszténység a középkori Európában és Magyarországon

A trónviszályok és pogánylázadások
A Szent István halálát követő évtizedek sorozatos trónviszályokat hoztak
Az uralkodók, hogy táborukat biztosítsák földadományokkal jutalmazták híveiket
Ez csökkentette a királyi birtokállományt
A belviszályok során a szemben álló felek külső támogatást is igénybe vettek (pl. a német-római császárokét)
Az új magyar állam erejét mutatja, hogy a trónviszályok időszakában is képes volt megőrizni függetlenségét
A vezető réteg ellentéteit, a királyi hatalom meggyengülést kihasználva többször fellázadtak azok, akiknek az új rend épülése (pl. a vármegyerendszer terjeszkedése) veszélyeztette szabad állapotukat
Pogánylázadások

Szent László rendet teremt
I. Szent László (1077-1095) megszilárdította az ország belső rendjét és külső helyzetét
Elérte, hogy a pápa hozzájáruljon István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatásához (1083)
Az ország megerősödését jelzi Horvátország meghódítása (1091)
A vitéz uralkodó sikeresen verte vissza a keletről betörő nomádokat (kunok, besenyők)
Kialakult a nagybirtokos réteg
A társadalom középrétege: földbirtokkal rendelkező szabadok
Szabadok tömegei lesüllyedtek, szolgáltatásokra kényszerültek
Törvényei kiemelten védték a magántulajdont
Az uralkodó törvényeivel erősítette egyházat, fellépett a pogány szokások ellen
…