Add Papers Marked0
Paper checked off!

Marked works

Viewed0

Viewed works

Shopping Cart0
Paper added to shopping cart!

Shopping Cart

Register Now

eKönyvtár library
FAQ
 

Great deal: today with a discount!

Regular price:
810 Ft
You save:
130 Ft
Discounted price*:
680 Ft
Purchase
Add to Wish List
ID number:368548
Author:
Evaluation:
Published: 11.03.2021.
Language: Hungarian
Level: Secondary school
Literature: n/a
References: Not used
Extract

• Minek nevezzelek?
A mű 1948 januárjában keletkezett Pesten, a műfaja romantikus óda. A költői szándék, hogy próbálja megnevezni kedvesét. E szerint a beszélő lehetetlennek tartja az őt elvarázsoló asszony titkának, a szerelem lényegének kifejtését. A vers mindvégig a kimondhatatlansággal küzd. Ebben a rögzíthetetlenségben poétikai szerepe van a képgazdagságnak. Szinekdoché jelenik meg, a szóképek azonosító tagja nem maga a kedves, csak egy testrésze (szeme, ajka) vagy tulajdonsága (szelíd tekintet). A mű Petőfi egyik legszebb szerelmes verse, tematikus újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a megszólítottja, ódai tárgya a feleség. A beszédhelyzet, a szerelem megvallása párbeszédet feltételez. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe kerül a versben. Minden versszak egy keretbe zárt metafora, kérdéssel kezdődik és végződik, ez az újrakezdésre utal. Az eszményi tökéletességet öt versszak megnevezési kísérlete próbálja kifejezni. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében bíznak, míg a versszakzárók lemondásról, kudarcról vallanak, ez a feszültségfenntartás eszköze. Az öt versszak szerkezetileg két részre bontható, az 1.-től a 4.-ig egy képzelt történetsort látunk. Egy alkonyi együttlét meghitt pillanatainak leírása, majd a szerelmesek tekintetének találkozása látható („Szép szemeidnek esti-csillagát/ Bámulva nézik szemeim”). Ezután a kedves megszólítja a beszélőt, bár a megszólalás nem jelent párbeszédet, majd a csókban való eggyé olvadást láthatjuk. A vers tetőpontjára a leghétköznapibb megnevezés, a hitvesem kerül, ezzel a hétköznapi fogalom emelkedetté válik (Édes szép ifju hitvesem, /Minek nevezzelek?”). A versben kifejezett érzelem megtöri a szabályos versformát. A költő tudatosan lemond a teljességet, harmóniát érzékeltetni képes rímhasználatról.

Author's comment
Load more similar papers

Send to email

Your name:

Enter an email address where the link will be sent:

Hi!
{Your name} suggests you to check out this eKönyvtár paper on „Petőfi Sándor költészete - érettségi tétel”.

Link to paper:
https://eng.ekonyvtar.eu/w/368548

Send

Email has been sent

Choose Authorization Method

Email & Password

Email & Password

Wrong e-mail adress or password!
Log In

Forgot your password?

Facebook

Not registered yet?

Register and redeem free papers!

To receive free papers from eKönyvtár.com it is necessary to register. It's quick and will only take a few seconds.

If you have already registered, simply to access the free content.

Cancel Register