Kölcsey Ferenc: Himnusz és Vanitatum vanitas c. költeményének összehasonlítása

A két vers között, eddig még nem eléggé hangsúlyozott, elsősorban poétikai szempontú hasonlóságok mutathatóak ki. A két verssel foglalkozó értelmezések főként a világképi, értékszemléletbeli mozzanatokat kutatták, a történeti képsor időbeli megfeleltetésével foglalkoztak behatóan. És a két szöveg között elsősorban a pesszimizmus hangnemi jegyében vélték felfedezni a hasonlóságot, azt a sötéten látást találták meg a Vanitatum vanitasban is, aminek kifejezőjeként a Himnuszt is olvasták.
A két vers beszédhelyzete különbözik egymástól. A Vanitatum vanitasban a költő nem saját maga, hanem Salamon király arca mögé bújik, míg a himnuszban kétféle beszédhelyzet lehetséges prófétai beszédhelyzethez hasonló, a kozosseg képviselője Istent, a történelem urát szólítja meg, a nemzetközösség nevében közbenjár. Vagy egy bűnös közösség közbenjárója. Mindkét ősmintája földi és égi pártfogó.
Kölcsey hosszú ideig, dolgozott ezeken a költeményeken, ezt jelzi a már megismert gondolatmenet következetes logikája és az különböző részek kiszámítottsága. Mindkét záró versszak hangulata azonos. („Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!”) Mindkét mű egy hiábavalóságot kifejező felkiáltó mondattal zárul.
…