A nyelvi diszkrimináció, lingvicizmus

Ezáltal a gyermek máris hátrányból indul, hiszen az új tárgyi ismereteken felül egy új nyelvváltozatot is meg kell tanulnia – mindezt paradox módon egy számára idegen nyelvváltozat közvetítésével. Másfelől a diák, még ha próbálja is megérteni az említett eltéréseket, nem lesz rá képes, ha azzal szembesül, hogy a beszéde miatt folyton kijavítják, félbeszakítják vagy rosszabb esetben kinevetik, megalázzák. Ha a tanuló valódi tudására vagyunk kíváncsiak, arra, hogy mennyire tanulta meg az aktuális tananyagot, nem szabad az általa használt nyelvváltozat alapján megítélnünk a produktumát.
Végezetül fontos kiemelni még egy általánosabb problémakört, ami a pedagógiai értékelés vizsgálata során jelentkezik. A jelenség alapjául szolgáló nyelvi hátrány rendkívül erőteljesen összemosódik (és összekapcsolódik) az egyéb hátrányok (pl. szociális) alapjául szolgáló más tényezőkkel (pl. szülők végzettsége). Így, ha a nyelvi alapú diszkrimináció pedagógiai értékelésben betöltött szerepének a vizsgálatára vállalkozunk, akkor megkerülhetetlen, hogy valamilyen módon kiszűrjük az egyéb diszkrimináció alapjául szolgáló tényezőket. Ezek ugyanis erőteljesen torzítanák a kutatás eredményeit.
…