Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

ELŐZMÉNYEK
miből.1
Pusztaszer a világ magyarjai számára az első országgyűlésről nevezetes, de va
jon mit jelentett ez a föld azoknak az újkori honfoglalóknak, akik a 19. sz. közepén
Kecskemét városától területeket béreltek? Feltörték a legelőt, hamarosan kalászo
sok, dohány ültetvények, facsoportok növekedtek és egyre több tanya nőtt a sem
A kecskeméti bérlők megtalálhatták itt a számításaikat, mert gyermekeik
már állandó lakosokká váltak, az anyavároshoz lassacskán csak néhány sírhalom
fűzte őket és az egyre ritkábban látogatott, fogyatkozó rokonság. Megtartotta
őket ez a föld, de a tudatuk mélyén még több generáció távlatából is sajátos öntu
datot biztosított a kecskeméti származás, ami öltözködésükön is meglátszott, vá
rosi konfekciót viseltek, különösen a lányok követték a divatot, (l.fotó)
A 20. sz. fordulóján Kecskemét kezdte eladni pusztaszeri területeit és az eddigi
bérlőkből tulajdonosok lettek. Az újonnan kialakuló kisbirtokos réteg, virágzó me
zőgazdaságot működtetett. A 7538 hold terület mintegy 50-60 tulajdonos kezén
oszlott meg. Az ősi erkölcsi törvények találkoztak az államérdekkel és ez mindket
tőnek hasznára vált. Az állandó munkalehetőség idevonzotta a napszámosokat,
akiknek 1925-től házhelyeket osztottak Madari Gábor földjéből és a sok elszórt ta
nya mellett két helyen is kezdett falucsoportosulás kialakulni. A közügyeket 1882
óta Kistelek intézte, de egyre nagyobb igény mutatkozott középületekre. Temetőt
nyitottak. 1913-ban már három iskola szolgálta a puszták népét. A lakosság létszá
ma 1354 fő volt.2 Megérett az önálló falu gondolata, azonban az első világháború
kerékbe törte a nagy terveket. …