Ezt tudatosítva magamban összegeztem, hogy a hírportálok az elemzett cikkek alapján milyen egységes képet ad az influenszerekről. Ezek a személyek elárasztották a platformokat, az embereket vásárlásra késztetik, a gasztronómia, technológia, párkapcsolat és hobbi kategóriákban posztolnak a legtöbbet. Egyértelmű, hogy az oldaluk látogatottságából élnek, ha nem kapnak elég lájkot, akkor nem lesz szponzoruk. Főbb lelőhelyük az Instagram és az utóbbi időben már a TikTok is. A koronavírus ideje alatt Dubaj lett a fővárosuk, melyben az is benne van, hogy jómódúan élnek és erről előszeretettel posztolnak is. Egyesek szerint „felültek azokra a trendekre, amelyek egyre több embert vonzanak”, „hírességek, akik oldalágról lettek híresek”. Különbek, mint az átlagos emberek, mert „Influenszerek vagy mezei, arc nélküli felhasználók” és olyanok, akár a megvásárolható termékek: „Bevásárolt az adott influenszerből”, „Elképzelhetetlen, hogy egy nagy cég ne használja őket, ha az a cél, hogy minél több emberhez eljusson”.
Összegezve, a hírportálok által reprezentált influenszerek és a tudományos hangnemben tárgyaltak nem egyeznek. Az oldalak szerint bárkiből lehet influenszer, akinek elég követője van és egy csapat segít neki elérni a megfelelő külsőt hozzá. Nem igaz, hogy elég a pénz és az a lényeg, hogy a követők igényei ki legyenek, elégítve, mivel így minden híresség alapból influenszernek számítana. Attól még, hogy egy énekes, színész vagy közismert személy együttműködik egyszer-kétszer egy céggel vagy arcát adja egy kampányhoz még nem válik influenszerré. A fizetett véleményvezérek ezt életvitelszerűen csinálják, legfőbb jövedelemforrásuk a posztokból származnak, de ha egy „mezei arcú” felhasználónak sok követője van nem feltétlen számít bele az előbbi kategóriába.
…