Korai iskolaelhagyás Magyarországon

8. Monitoring
Ahhoz, hogy a célcsoport könnyen beazonosítható legyen, 2016-ban létrejött a KIR (Köznevelési Információs Rendszer), mely segítséget nyújt a rossz helyzetben lévő tanulókkal kapcsolatban álló pedagógusoknak és intézményeknek. Meghatározták a veszélyeztetett diák pontos definícióját is. Az ide tartozó felületen jelennek meg a statisztikai adatok. A veszélyre figyelmeztető jelek könnyen felismerhetőek- ilyen például a hiányzás vagy az órákon való unatkozás. Azoknak a diákoknak, akik általános iskolában évet ismételnek, 70% nem jut el a szakmai vizsgáig. (Mártonfi, 2013) A rendszer szintű nyomon követés és a problémára való célzott programok indítása a remények szerint jelentősen fogja csökkenteni a lemorzsolódok számát.
Összegezve tehát a leírtakat, Magyarországon a korai iskolaelhagyás fogalma nem ismeretlen, a jelenségre egyre nagyobb figyelem irányul. A statisztikai adatok alapján a 2000-es évek lassú csökkenése mostanra figyelmeztető növekedésbe fordult, amit meg kell állítanunk, hogy el tudjuk érni az unió által megadott célt. Az, hogy mi váltja ki a diákok lemorzsolódását, igen összetett és összefüggő ok rendszeren alapul. Egy hosszú folyamat eredménye, melynek háttere egyénhez, iskolához és/vagy oktatási rendszerhez köthető. Országunkban kiemelkedően meghatározó például a szülők alacsony iskolai végzettsége és a roma származás. Az korai iskolaelhagyásnak egyéni és társadalmi szinten is súlyos következményei vannak: míg az ember kiszorul a társadalom peremére és nem tud egy elvárt életszínvonalat biztosítani magának és családjának, addig az államnak is több pénzbe kerül, csökkenti a versenyképességet. Magyarország az uniós ajánlásokkal és az elvégzett kutatásokkal létre tudott hozni egy, a problémára jól reagáló, összetett tervet, melynek sikeressége a gyakorlatba való átültetésen múlik.
…