Fülöp, szigetek cetcápák

A cetcápa (Rhincodon typus) a szőnyegcápa-alakúak rendjén belül a cetcápa-félék családjába tartozik. Magyar elnevezései még a bálnacápa, a rablócápa és az érdes cetcápa. Az összes trópusi és meleg mérsékelt tengerben megfordul az északi és déli szélesség 30 fokok között. Vándorló életmódot folytat és elsősorban a nyílt vizekben úszik, de előfordul part mentén is. Nem úszik mélyre, bár megfigyelték már mélyebb régiókban is. Főleg táplálkozási célból gyűlnek össze a part mentén. Előfordulnak az Atlanti-óceánban, Ausztrália nyugati részén, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Madagaszkáron, Tanzániában, Maldív-szigeteken, Mauritiuson , a Seychelle-szigeteken és Zanzibáron is. Ezek kedvelt turisztikai célpontok. Ez néhány példa volt, de ebből is látszik, hogy tényleg az egész Föld Egyenlítő környéki részein fellelhető. 22 °C-nál hidegebb vizekben nem igen fordul elő. Ez a legnagyobb méretű cápafaj, amely szűrögető életmódot folytat. A cetcápa mellett ilyen még az óriáscápa és az óriásszájú cápa. Nevében a cet az állat méretére utal, hiszen hossza akár 10 méter is lehet, tömegük pedig 9 tonna. Szájuk szélessége 1,5 méter, rendkívül sok foga van, de ezeknek nincsen komolyabb szerepük a táplálkozásban. Feje lapos, széles fej, a száj közép-állású, közvetlenül a szájnyílás mögött találhatóak a szemek. Öt pár, nagyméretű kopoltyúja van, melyeknek belső felszínén speciális felületek vannak, ahol a tápláléka szűrögetéskor fennakad. Az törzs végén található első háti uszony és a két mell-úszók félhold alakúak. Bőrük akár 10 cm vastag is lehet. Alapszínük sötétkékes-szürke, hasi részük pedig fehér. Határozóbélyegük a háti részen lévő fehér csíkok és pöttyök, melyek egyedenként különbözőek. A táplálékukat, a planktont követve mindenhol előfordulnak, az epipelágikus (0-200m) és neritikus (200-1000m) zónákban, a nyílt víztől a part menti vizekig, alkalmanként beúsznak korallzátonyok lagúnáiba is. Életük nagy részét az epipelágikus régióban töltik, mélyebbre szexuális magatartásuk miatt úszhatnak. A planktoni élőlényeket a vízből szűrik ki, melyek elsősorban evezőlábú rákokból, krillből, medúzák lárváiból és kisebb méretű csontos halakból tevődik össze. Az állat száját kinyitva táplálkozik, nekiúszik a tápláléknak, szájába befolyik a víz a planktonnal együtt. A víz a kopoltyúnyílásain távozik, így a táplálék a szájában marad. Kétféle módon is táplálkozik. Az egyik módja, hogy szándékosan a táplálék felé úszik, amely jelenthet akár halrajokat is. A másik pedig, hogy száját kinyitva magához szivattyúzza a vizet. …