A belpolitika kevésbé volt fontos Lajos számára. Példaképének inkább I. Szent Lászlót, a lovagkirályt tartotta, ez meglátszik külpolitikai tevékenységén is.
Uralkodása alatt újabb bárói réteg emelkedhetett fel, köztük a Kanizsai és Rozgonyi család. 1351-ben megújította az Aranybullát, azaz a nemesség szabadságjogait. Célja az volt, hogy a bárókkal szemben megerősítse a nemességet.
Elrendelte a nona=kilenced kötelező beszedését azzal a céllal, hogy egységesítse a jobbágyok földesúri kötelező szolgáltatásait és megakadályozza, hogy a nagybirtokosok elcsábítsák a jobbágyokat a szegényebb nemesektől. A kilenced is tizednek számított, ez volt a 9. tized, a 10. tized, a dézsma az egyházat illette.
Megszüntette a birtokosok szabad végrendelkezési jogát az ősiség törvényének (avicitas) meghozatalával. A birtoknak a nemzetségen belül kellett öröklődnie, ha pedig kihalt az adott nemzettség, a birtok a háramlási jog értelmében királyi koronabirtokká válik. A törvény célja a nemesi birtok egyben tartása és a bárók birtokkoncentrációjának megakadályozása volt.
Megadta a nemességnek az „Egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét” (Una Aedemque Libertas Nobilium), miszerint a nemesek és a bárók ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkeztek. Ezek voltak az adómentesség, az, hogy a király nem szállhatott meg a birtokukon engedély nélkül, nem foghatták el őket bírói ítélet nélkül és hadba csak az ország védelmében, külföldre pedig csak a király költéségén vonulnak.
…
