Ferdinánd és Szapolyai egyességet kötöttek, hogy Szapolyai halála után az ország egyesüljön, de ez sikertelen volt. Szapolyai halála után a csecsemő János Zsigmond lett a király, azonban Ferdinánd magáénak követelte az egész országot, de Szulejmán elfoglalta Budát és az ország 3 részre szakadt. Fráter György 1551-ben kísérletet tett az országegyesítésre, de Ferdinánd zsoldosai meggyilkolták, így Ferdinánd kezébe került a keleti országrész is. A szultán ebbe nem egyezett bele, és megindította az 1552-es nagy hadjáratot. Egy kisebb török sereg Ali pasa vezetésével Veszprém, Nógrád irányába ment, elfoglalta Drégely várát (Szondi György védte). A török fősereg Temesvárt foglalta el 1552. jún.-júl. 27. , melyet Losonczy István védett, majd Szolnokot is (szept. 15. Nyáry Lőrinc). A két sereg Eger alatt egyesült. Csak Eger hős védői tudták visszaverni a török támadást Dobó István vezetésével (okt. 18-ig tartott). A sikerhez hozzájárultak Bornemissza Gergely technikai újításai és az, hogy a töröknek a tél közeledtével haza kellett indulnia.
Az 1552-es hadjárat után 1566-ban indult csak a következő hadjárat Mo-ra. A török Gyula ellen vonult, Szulejmán pedig a fősereggel 1566. aug. 6.-szept. 7. közt Szigetvárat ostromolta. A várvédő Zrínyi Miklós hősi halált halt, de az idős szultán Szulejmán is elhunyt eközben. A várak török kézre kerültek.
Szulejmán halálával lezárult az Oszmán Birodalom nagy hódításainak kora. Utóda megkötötte a Habsburgokkal 1568-ban a drinápolyi békét. Ez szentesítette az akkori állapotokat: a megosztottságot és katonai erőviszonyokat, továbbá a Habsburgok évi 30 ezer arannyal voltak kötelesek adózni a szultánnak.
…
