Author:
Evaluation:
Published: 03.12.2021.
Language: Hungarian
Level: Secondary school
Literature: n/a
References: Not used
  • Essays 'A középkori adózás Magyarországon', 1.
  • Essays 'A középkori adózás Magyarországon', 2.
  • Essays 'A középkori adózás Magyarországon', 3.
Extract

Mint már látható is volt az előbbiekben, a jobbágyoknak adózniuk kellett az egyház, a király és a földesúr felé is. Azonban a földesúr felé nem csak materiális adókötelezettségei voltak, hanem munkavégzési kötelezettségei. Ez volt az úgynevezett robot. A jobbágyok a középkorban sokat robotoltak. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a földesúr a különböző adókon túl, kötelező munkavégzést is megkövetelt a jobbágytól a földesúr javára. Ez kezdetben meglehetősen rendszertelen volt, így a XVII. és XVIII. században folyamatosan növelték a földesurak ennek mennyiségét, ami jobbágylázadásokhoz vezetett. 1767-ben Mária Terézia rendeleti úton szabályozta az elvégzendő munka mennyiségét. A jobbágy éves szinten 52 napi igás- vagy 104 napi gyalogmunkával tartozott (heti egy illetve két nap), de ettől „dologidőben” (aratás, szüret stb.) el lehetett térni. A robot nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ami látható abból is, hogy a XVIII. század végén szintén jobbágylázadások törtek ki. 1848-ban, mint az összes többi jobbágykötelezettséget, eltörölték a kényszermunkát. …

Author's comment
Send to email

Your name:

Enter an email address where the link will be sent:

Hi!
{Your name} suggests you to check out this eKönyvtár paper on „A középkori adózás Magyarországon”.

Link to paper:
https://eng.ekonyvtar.eu/w/794520

Send

Email has been sent