Gazdasági Világválság:
● A nagy gazdasági világválság elsodorta az egész stabilizációt. A gazdasági összeomlás az óriási munkanélküliség kiélezte a társadalmi ellentéteket.
● 1930 szept. l.-én a korszak legnagyobb munkásmegmozdulása zajlott le Bp. utcáin. Megalakult a Kisgazdapárt, az MSZDP szervezkedni kezdett a szegényparasztság köreiben, a jobboldal radikális őrségváltást követelt.
● Bethlen 1931 augusztusában lemondott.
● A Károlyi Gyula vezette kormány a biatorbágyi merénylet után elrendelte a statáriumot(rögtönítélő bíróság), de a problémákat nem tudta megoldani, ezért 1932 őszen lemondott.
● Az új miniszterelnök Gömbös Gyula lett, aki a gyökeres átalakítás híve volt.
○ Híres 95 pontjában mindenkinek ígért mindent, de legfontosabb gondolata az öncélú nemzeti állam terve volt, amelyben mindenki az egységes nemzet része lesz, és egységes magyar világnézettel rendelkezik.
○ Gömbösnek a kamatpolitikával, a mezőgazdasági termékeknek szerzett olasz és nemet piacokkal sikerült a gazdaságot kimozdítani a mélypontról, megkezdődött a lassú felemelkedés.
○ Politikai terveiben azonban a miniszterelnök teljes kudarcot vallott. A jobboldali középosztály térnyerése, a tekintélyuralmi rendszer megteremtésére tett kísérletek, az egyre nyomasztóbb német orientáció elfogadhatatlan volt a hagyományos politikai csoportok számára.
○ Így Gömbös már bukott politikusként halt meg 1936 őszen.
● A 30-as évek közepétől Horthy minden kormány számára azt a feladatot szabta, szorítsa vissza az egyre terebélyesedő fasiszta mozgalmakat, lazítsa az egyre veszélyesebbé váló kapcsolatokat Németországgal. → Ez sem a Darányi, sem az Imrédy, sem a Teleki kormánynak nem sikerült. Nőtt a szélsőjobboldal támogatottsága, erősödtek, a német kapcsolatok, a német függés.
● - I (szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók), II. (Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője) zsidótörvény,, csatlakozás az antikomintern paktumhoz.(kommunista elleni szövetkezet)
Mao. külpolitikája:
● A két világháború közötti M.o. külpolitikáját alapvetően két szakaszra lehet bontani, bár a cél mindvégig ugyanaz volt; a trianoni békeszerződés revíziója.
…
