V. Következtetések:
A fenti szempontok voltak azok, amelyek kapcsán a legeltérőbb eltérő vélemény született az általam tanulmányozott korabeli és újabb kritikákban. Az újabb kritikák természetesen sok új szempontot is bevettek az értelmezésekbe, az egyik, számomra nagyon érdekes szempont Király István kritikájában bukkant fel. Ebben az elemzésben egy adott ponton a tájleírások kérdését emeli be a kritikus és megállapítja, hogy azok többnyire egyvonalúan haladnak a főbb eseményekkel. Azonban itt nemcsak párhuzamosak a tájleírások az eseményekkel, hanem inkább ellentétesek azokkal, a következőket írja a szerző: „ A Noszty-fiú esetében a sugaras somlyói ősz, a meghitt rekettyési táj s a kompromittálás gaz cselszövényét rejtő fehérlő téli éj mind-mind tiltakozás volt Nosztyék gaztette ellen.” Természetesen ezek mellett sok más szempont is felmerült a kritikákban, de azokot bemutatását nem tartom célszerűnek e dolgozat keretei között. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak egy-egy különböző időszak nézetei között lehet eltérés, hanem sokszor ugyanazon az éven belül is születtek egymástól teljesen eltérő kritikák ugyanazzal a kérdéssel kapcsolatban.
Következtetésképpen elmondhatjuk a fenti szempontok alapján, hogy sok esetben mutatkozik eltérés a korabeli és az újabb kritikák között, ennek okai a szemléletváltások, a különböző irodalmi nézetek és technikák változása.
…
