4 A WEBERI MODELL KRITIKÁJA
Érdemes megemlíteni, hogy Weber bürokrácia-elmélete annyira alapvető és meghatározó a
szervezetszociológiában, hogy sok későbbi elmélet is támaszkodott, illetve minimum hivatkozott rá egy bizonyos mértékben.
Weber a bürokratikus szervezetet a legracionálisabb szervezeti formának nevezi. A nemzetközi szervezéstudományi szakirodalom is tárgyalja ezt. Sokan elsősorban éppen ezt a kijelentését vitatták.
Robert K. Merton utal arra, hogy a bürokratikus szervezetben a hivatalnok személyisége eltorzul. Továbbá ez a torzulás vezet a szervezeti diszfunkciókhoz. A célok helyett az eszközök válnak fontossá a szervezetben emiatt. Többen azt hangsúlyozzák, hogy a szervezet egyes jellemzői ellentmondásba kerülhetnek egymással.
Talcott Parsons rámutat a szakértelem és a szabályszerűség közötti feszültségre.
Többen hangsúlyozzák azt is, hogy Weber elméletében nem tisztázott a motiváció kérdése, mint például "Miért követi a hivatalnok a szervezeti célt és nem a saját érdekeit és értékrendjét?"
A Közösségi Választások (Public Choice) Elmélete alapgondolata éppen az, hogy a hivatalnokok igenis saját érdekeik szerint fognak cselekedni, ami a magánszférában is probléma, de különösen a közszférában.
Végül Michel Crozier a bürokratikus szervezetet az alkalmazkodás-képtelenséggel jellemzi, ilyenként rendkívül alacsony hatékonyságúnak láttatja.
…
