Bár a kiegyezés a magyar vezető rétegek akaratát fejezte ki, mégis sokáig vitatott téma maradt a közéletben. Az emigrációban élő Kossuth meg is tervezte saját elképzelését, a Dunai konföderációs tervet, amit 1862-ben adtak ki. Kossuth ebben a tervezetben két problémára keresett megfelelő megoldást: a nemzetiségi kérdésre, és egy, az európai egyensúlyt fenntartani képes államalakulatra, ami alkalmas a Habsburg birodalom helyettesítésére és megfelelő ellensúlyként szolgál Oroszországgal szemben is. Elgondolása szerint, a térség kisebb államainak – Magyarország, Erdély, Horvátország, Románia, Szerbia – egy laza, szövetségi államalakulatot kellene létrehozniuk, amely államalakulatban a tagállamok egyenlő jogokkal rendelkeznek. Közös ügy lenne a külügy, pénzügy és a hadügy, összehangolnák a mértékrendszert és a közlekedési hálózatokat, valamint közös vámhatárt vezetnének be. Az országok együtt döntenének a szövetségi parlament szerkezetéről, a szenátusban népességtől függetlenül minden nemzetnek ugyanannyi képviselője lenne, és a szövetségi kormány székhelye mindig váltakozna a tagállamok fővárosai között. Bár vélekedése szerint, ez a konföderáció alkalmas lett volna átvenni Ausztria helyét, sok helyen elutasították a tervezetet. …
