A kiegyezés értékelése:
A kiegyezés nem biztosította a teljes függetlenséget, de az adott helyzetben reális kompromisszum volt. Az egységes piac biztosította Magyarországon a gazdaság fejlődését, különösen az élelmiszer- és a malomiparban, kiépült az európai szintű vasúthálózat és folytatódott a polgári állam kiépítése. Nagyobb lehetőség nyílt a nemzeti érdekek érvényesítésére. A kiegyezés hátránya, hogy a közös ügyekben jelentős maradt az uralkodó befolyása. Az uralkodó hatalmát az is erősítette, hogy a hadsereg vezetése az ő kezében maradt. A két törvényhozás csak az újonclétszám meghatározásán keresztül gyakorolhatott befolyást a hadseregre. Előszentesítési joga volt, vagyis a magyar kormányoknak előzetesen jóvá kellett hagyatni a törvényjavaslatokat a királlyal, mielőtt az országgyűlés elé terjesztik.
Cassandra-levél: Kossuth Lajos nyílt levele Deák Ferenchez. Kossuth támadta a kiegyezést, mert szerinte feladta a teljes függetlenséget, és nem szövetséget hozott létre, hanem az alkotmányosság feladása miatt csak egy pusztulásra ítélt országot konzervál. Kossuth szerint a kiegyezés megreformálhatatlan, ezért fogalmaz úgy, hogy az ország a jövőjének sem lehet a mestere.
…
