Radioaktív hulladék, mint potenciális környezeti probléma

Egy 300 köbméter nagy aktivitású folyékony radioaktív anyaggal teli fémtartály berobbant, 20 millió curie-nyi radioaktív anyagot spriccelve szét a levegőben több tízezer négyzetkilométeren, ez 272 ezer embert érintett. A csernobili baleset következtében 80 millió curie volt ez a mennyiség. Ebben nem csak ez a hatalmas mennyiségű nukleáris anyag környezetbe kerülése volt a probléma, hanem az hogy titokban tartotta a szovjet vezetés, csak 20-30 év múlva derült fény ezekre. Hozzátenném, semmilyen evakuálás nem történt a térségben, megnövelve a rákos megbetegedések, idegrendszeri rendellenességek számát. A környék ma is lakott. A kulcsszavak helyett most beszéljenek inkább a képek.
Az atomerőművek társadalmi megítélése is hagy kívánni valót maga után. Míg az atomerőműveket többnyire elfogadás jellemzi, mert valami hasznot állít elő, és ha mégis megváltozik a vélemény, 30-40, legfeljebb 50 év múlva le lesz szerelve. Ám a hulladékokkal már elég más a helyzet. Egy uniós felmérés szerint az európaiak 75 százalékát aggasztja a nukleáris hulladékok ügye. A másik erős kontraszt a szakértők és a döntéshozók között található. Az utóbbi általában a gazdasági előnyöket részesítik előnyben.
…