4. Összefoglaló
A fluktuló aszimmetria, vagyis a tökéletes szimmetriától való random eltérések mértéke, abból adódik, hogy az élőlények nem képesek pontosan a genetikailag determinált mederben folytatni a fejlődésüket. A fluktuáló aszimmetriát a legtöbb esetben megnövelik a stresszt fokozó negatív környezeti hatások. Ennek alapján (hasonló stresszt feltételezve) alkalmas lehet az egyedi stressz ellenállóépesség mértékének meghatározására, vagyis jellemezheti egy egyed fejlődési instabilitását, amelyre a tudomány jelen állása szerint más módszert még nem ismerünk. Populációs szinten pedig alkalmas lehet a populációkat érő eltérő szintű stressz becslésére.
A fluktuáló aszimmetria konzervációbiológiai jelentősége abban rejlik, hogy még azelőtt információt adhat a populációk állapotáról, hogy a stressz káros és visszafordíthatatlan hatásai jelentkeznének, ezért lehetőséget ad az időben történő beavatkozásra. Ugyanakkorrengeteg módszertani probléma van a megfelelő becslés elérése útjában. Ahhoz, hogy az eredmények megfelelőek legyenek, szimulálnunk kell a többszöri kifejlődését, szerencsére ez a modern mérési technikáknak köszönhetően többé már nem akadály.
Fontos az is, hogy tisztázzuk, örökölhető-e az adott tulajdonság fluktuáló aszimmetriája, vagy a sok tulajdonság alapján becsült egyedi szinten becsült fluktuáló aszimmetria. Ha örökölhető a fluktuáló aszimmetria, a stressz mérésére már nem lesz alkalmas.…
