A szövegösszefüggést elősegítő toldalékok
Bizonyos ragok és jelek szintén alkalmasak arra, hogy a szöveg mondatait összekapcsolják a szöveg mondatainak egyeztetésével.
o az igei személyragok és a többes szám jele a szám-és személybeli egyeztetést teremtik meg a szövegben a mondathatáron túl (pl. Bálint és Ádám együtt tanultak. A fizikadolgozatra készültek.)
o a tárgyas igeragozás visszautal a előzményben megnevezett tárgyra (pl. Gyakran veszek almát. Az egész családom szereti.)
o ha a vonzatos ige az első mondatban van, míg a vonzata a következőben, a vonzat ragja szintén kapcsolóelemként működik (pl. Mindig reménykedett. Ha másban nem, hát a szerencsében.)
o a birtokos személyjelek szintén visszautaló kapcsolóelemek (pl. A barátnőm megsértődött. Azt hiszi, én árultam el a titkát a többieknek.)
o Az időjelek a szöveg időszerkezetét teremtik meg (pl. Lógott az eső lába. Ezért edzés után azonnal hazaindultam.) A jelen időt jelző zérómorfémák is szövegösszetartó elemek (pl. Hirtelen nagy csattanás hallatszik. Minden megremegØ.).
A nyelvtani-szerkezeti hiány
Grammatikai kapcsolóelem a nyelvtani-szerkezeti hiány is. Ilyenkor a már említett elem elhagyásával utalunk vissza a korábban elhangzott információra. Amikor két egymást követő mondatnak ugyanaz az alanya, akkor a második mondatban elhagyhatjuk (pl. Ady hazánk egyik legnagyobb költője. Sok gyönyörű verset írt). Ugyanígy a tárgyat is elhagyhatjuk, ha az előző mondatban már szerepelt (pl. Almát vettem. Megettem.).
A szöveg kontextuális jelentése
A szöveg a jelentését tehát a belső kontextusból, azaz nyelvi elemeinek jelentéséből és e jelentések összefüggéseiből nyeri a jelentésbeli és nyelvtani kapcsolóelemek segítségével. A szöveg teljes jelentéséhez azonban a külső kontextus is hozzájárul, azaz a kommunikációs tényezők, a kommunikáló felek világról való ismeretei és a kommunikáció célja.
…
