Amíg az édesanyja és húga mély gyásszal reagál a történtekre, az öreg Bárczi nem bírta elviselni fia elvesztését, emiatt bosszút akar állni a gyilkoson „Boszulatlan nem foly ez ösi vér”, de ez a bosszúvágy mániává alakult át „Jöjjenek/ Jöjjön”. Szeretője nem bír megbirkózni bűntudatával és megőrülés lesz úrrá rajta „Szeme szokatlan lángot lövell”. "Dala víg: Egyszer volt egy leány/Ki csak úgy játszott a legénnyel, / Mint macska szokott az egérrel"
A vér az egész történetet végig követi. A család "ösi vér", jelen esetben a halál "tört vér" és a bűnösség "-Sebből pirosan buzog a vér-" szimbóluma is. Abigél törvényileg nem bűnös, azonban Benő "szerint" mégis őt kell felelősségre vonni halála miatt, Arany a mű végén mégis megkegyelmez neki
Végső tanulságként Arany a könnyelműségtől óva int minket. Nem szabad játszani mások érzéseivel és az életet sem szabad eldobni, akármiről is legyen szó, mert bár számunkra a halál megnyugvást, a hozzánk közel állóknak csak fájdalmat, szenvedést és egy örök életen át tartó bűntudatot hoz. Gondolkozzunk mielőtt cselekszünk, képzeljük bele magunkat a másik helyzetébe. Nekünk hogyan esne az a bánásmód? Képesek lennénk elviselni? Milyen érzéseket, gondolatokat keltene bennünk?
…
