● A novella balladaiságát fokozza a babonák, hiedelmek világa, amik meghatározó motívumok mind ebben a palóc történetben, mind az összes többiben. Megtudhatjuk, hogy a palócok jelleme egész más, mint a tótoké, hiszen ők nyitottak egymás felé, kis közösségeikben mindenki ismer mindenkit, így nem alakul ki egy-egy emberről olyan hamis kép, mint például Olej Tamásról. Ami viszont rájuk is ugyanúgy jellemző, mint a tótokra, hogy számukra is nagyon fontos a becsület és a becstelen ember elnyeri méltó büntetését. A novella címe előreutaló, de félrevezető is egyben, mert a történet valódi főszereplője nem Bede Anna, hanem a kishúga, Erzsi.
● A történet a naiv vallásos hitre, a túlvilág népies elképzeléseire épül. Annát orgazdaság miatt félévi fogságra ítélte a bíróság, de a lány közben meghalt. Az idézésre húga, Erzsi jelenik meg, hogy nővére helyett letöltse a büntetést.
● A történet kezdetén megismerhetjük a helyszínt, a tárgyalótermet, ahol a kinti hideg világgal ellentétben fülledtség, lassúság, fáradtság van. Ezt az elcsigázottságot töri meg Erzsi belépése a terembe, aki bájával, erkölcsi tisztaságával felvillanyozza a bírákat. A család úgy akarja megteremteni a halott lány nyugalmát a túlvilágon, hogy jóváteszi a bűnt, amit Anna a szeretője miatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig letölti a fél esztendős börtönbüntetést. Erre persze nincs törvényes lehetőség, a bírák mégis találnak megoldást a lány lelkének megnyugtatására, azt hazudják neki, hogy nővéréről kiderült ártatlansága. Erzsi így azzal a tudattal térhet haza, hogy testvére lelke a túlvilágon megnyugodott.
…
