számnév: Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok mennyiségét, sorbani számát fejezi ki.
Jelző, állítmány, határozó.
›HATÁROZOTT számnév: -tő (3) -tört (1/3) –sor 3.
›HATÁROZATLAN számnév: Hozzávetőleges pl. sok, kevés, tucat
5. határozószó: Mondatban megjelölt cselekvés, történés, létezés körülményét adja meg. A
mondatban mindig a határozó. Korlátozottan toldalékolható.
a. helyhatározószó: lent, fent, jobbra, balra, elöl, hátul
b. időhatározószó: reggel, este, egykor, állandóan, azonnal
c. számhatározószó: néha, gyakran
d. fok-mérték határozószó: meglehetősen, jól, dugig
e. állapothatározószó: egyedül, együtt, hanyatt
ii. Tulajdonképpeni alapszófajokat helyettesítő szófajok: Önállóan mondatrészek, de alig
bővíthetők, ragozhatók, képzők azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk.
1. névmás
a. személyes névmás pl. én, te, ő, mi, ti, ők, tőlem, rólunk
b. mutató névmás: van közelre és távolra mutató párja: pl. ez-az, ide-oda, ebbeabba
c. kérdő névmás: kérdő szó pl. Hol? Ki? Mit?
d. visszaható névmás: maga benne van pl. magunkat, magam
e. kölcsönös névmás: egymás ás ragozott alakja pl. nézzük egymást
f. általános névmás: bár kezdetű, akár kezdetű, s kezdetű pl. bárki, minden, akárki,
senki
g. határozatlan névmás: VALA kezdetű pl. vala, valaki, valahol
h. vonatkozó névmás: Ami a -val kezdődik vagy az a betehető pl. ahova, akinek
i. birtokos névmás pl. enyém, tied, saját…
