Reflexió
Én azért választottam ezt a művet, mert kíváncsi voltam Móricz lelki állapotára. Tudom, hogy meghurcolták, de az érdekelt engem a legjobban, hogy hogyan tudja megírni egy másik személy nevében. Másrészt betekintést kaptam az 1890-es évek elejébe. Láthattam , hogyan éltek akkor a magyar emberek. Mivel érdekelt a történet, az elkészítés nem volt nehéz számomra, mert Móricz életútját ismerem, tanultam. Móricz az egyik író a kedvenceim közül, mert amiket leírt a mai világra is lehet vonatkoztatni. A mai emberek többsége azt nézi kinek hol lehet keresztbe tenni és nem a békére törekednek. Én erre mindig azt mondom: ,, Mindenki a maga háza táján sepregessen." Hiszen míg a másikat figyeljük, addig ami időnk is telik. Nem véletlen , hogy a többség a ,, Nincs időm." szlogent használja. Oka: mindenki a másikéra kíváncsi, nem foglalkozik a magáéval. Másik észrevételem a művel kapcsolatban az élet, pillanat megélése. Nyilas Misi nem szeretne gyerek lenni, hanem felnőtté akar válni. A mai fiatalok sem tudnak semmit megélni. Lehet ez egy kirándulás, családi program. Az első ami az eszükbe jut, telefon elő és mehet ki az Instagramm oldalra, stb. A régebbi generációk nem véletlenül bölcsebbek és több élményt birtokolnak. Szerintem a műnek 2 tanulsága van: egyik mindenki a saját dolgával foglalkozzon és legyen vele megelégedve ( ha olyan). A másik, hogy törekedjünk arra, hogy az élet lehető legtöbb pillanatát élvezzük, megéljük, mert másképp úgymond ,,savanyú" emberekké válunk.
…
