Arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként alakult a gyermek eddigi testi és lelki élete, tehát ismereteket kell szereznünk a gyermek előéletével kapcsolatosan. Az ismeretszerzés forrásai lehetnek: a gyermek, a szülők, nagyszülők, gyermekorvos és/vagy védőnő, pedagógus stb. Ennek technikái, eszközei a beszélgetés, kikérdezés, önjellemzés, kérdőívek, iskolai bizonyítvány stb.
A vizsgálat során célszerű az életkori szakaszok időrendje szerint haladni, fogamzástól a vizsgált életkorig. Az egyes életszakaszokon belül a múltbeli testi-fizikai jellemzők, az értelmi, érzelmi, motivációs-akarati, értékrendbeli-viselkedésbeli sajátosságok megismerése a cél. A visszaemlékezések során a gyermek fejlődésének egyes szakaszairól kialakult megállapításokat összehasonlítjuk az elvárt tulajdonságokkal. A megismerés során különösen érdeklődünk az egyes fejlődési szakaszokon belül a kritikus pontokról, például a mozgáskoordinációról, a járásról, beszédről, szobatisztaságról, gondolkodás szintjének alakulásáról, szociális kapcsolatokról stb. További szempontok alapján is vizsgálhatjuk a gyermek előéletét, érdeklődhetünk a várandósság idejéről, a csecsemő születés utáni állapotáról és gyarapodásáról.
…
