Add Papers Marked0
Paper checked off!

Marked works

Viewed0

Viewed works

Shopping Cart0
Paper added to shopping cart!

Shopping Cart

Register Now

eKönyvtár library
FAQ
 

Great deal: today with a discount!

Regular price:
1 966 Ft
You save:
335 Ft
Discounted price*:
1 631 Ft
Purchase
Add to Wish List
ID number:715310
Evaluation:
Published: 15.12.2021.
Language: Hungarian
Level: Secondary school
Literature: n/a
References: Not used
Extract

A vitézlő rend tagjai bujdosókká, kurucokká váltak és Erdélybe menekültek. Erdélyben az utolsó fejedelem, Apafi Mihály egy fiatal arisztokratát, Thököly Imrét bízta meg a kurucok hadsereggé szervezésével, viszont ő saját hadsereget hoz létre. 1678-tól betör a Királyi Magyarország területére, elfoglalja a Felvidék keleti felét, melyből egy Felső-magyarországi fejedelemség alakult. Mindennek elérésére török támogatást is kap.
Az eseményekből I. Lipót és a törökök is levonták a következtetéseket. I. Lipót rájött arra, hogy a magyar rendeket nem lehet abszolutista módon uralni, ezért 1681-ben összehívta a Soproni országgyűlést és nádort is választott. A törökök I. Lipóttal ellentétben helytelen következtetéseket vontak le, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a Habsburg Birodalom gyenge és adott a lehetőség a leszámolásra. 1683-ban hadjáratot indítanak Bécs elfoglalására. A törökök ellen még Thökölyt is Bécs alá hívták, mellette pedig a lengyel király, Sobieski János csapatai, német csapatok és Lotharingiai Károly serege is érkezett a törökök ellen. A nagy létszámú felmentőseregnek köszönhetően visszaverték a törököket és visszafoglalták Esztergomot.
1684-ben a pápa a török kiűzésének céljával létrehozott egy szövetséget, a Szent Ligát. Tagjai: Pápai Állam, Habsbrug Birodalom, Lengyelország és Velence. A pápa közbenjárására XIV. Lajos és I. Lipót is fegyverszünetet kötött, hogy I. Lipót figyelmét a törökök elleni küzdelemre fordíthassa.
1686-ban egy összeurópai sereg (sok magyarral és korábbi vitézlő rendi tagokkal) indított támadást, Lotharingiai Károly főparancsnok vezetésével. Az ő halála után vette át a vezetést Savoyai Jenő. Ebben az évben sikerült visszafoglalni Budát (meghal Abdul Ralman), 1687-ben Nagyharsányban is győzelmet arattak, melyet a II. mohácsi csataként is emlegettek, mivel közel volt a település Mohácshoz. 1688-ban már Savoyai vezetésével visszafoglalták Nándorfehérvárat is. Időközben XIV. Lajos felújította az ellenségeskedést, mely csapatok elvonását kívánta meg, ez megnehezítette a helyzetet. Az 1688-90 években a fő hadszíntér a középső rész és Erdély déli része volt, melynek következményeképpen ezek a területek elnéptelenedtek.
A hadjárat a sikeres zentai csatával, egyben keresztény győzelemmel zárult, felszabadult az ország. A helyzetet az 1699-es karlócai békével szentesítették.

Work pack:
GREAT DEAL buying in a pack your savings −3 069 Ft
Work pack Nr. 1385277
Load more similar papers

Send to email

Your name:

Enter an email address where the link will be sent:

Hi!
{Your name} suggests you to check out this eKönyvtár paper on „Magyar - török küzdelmek és együttélés a 15-17.században”.

Link to paper:
https://eng.ekonyvtar.eu/w/715310

Send

Email has been sent

Choose Authorization Method

Email & Password

Email & Password

Wrong e-mail adress or password!
Log In

Forgot your password?

Facebook

Not registered yet?

Register and redeem free papers!

To receive free papers from eKönyvtár.com it is necessary to register. It's quick and will only take a few seconds.

If you have already registered, simply to access the free content.

Cancel Register