Történelem - Rajk László élete

Rákosi a per idejére a dolgozószobájában külön hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét, illetve egy külön telefonvonalat, amin a helyszínen levő Péter Gáboron keresztül folyamatosan instruálta a bíróságot – de a vádlottakat és a védőket is. A bírósági tárgyalást rádión közvetítették. A perben a népbíróság szeptember 24-én népellenes bűntett és hűtlenség vádjával 3 halálos ítélet hozott (az egyik a Rajké), s utána a Szovjetunió majd az összes népi demokrácia felmondta szerződéseit az „imperialista bérenc” Jugoszláviával. Az ítéletet október 15-én hajtották végre. Felesége 5 évi börtönbüntetést kapott, gyermekük nevelőintézetbe került, ahol „Kovács István”-nak hívták. Senki nem tudta, ki ő valójában. Rajk és társai perével kezdődött meg a tisztogatás a sztálini és a szovjet példát követve a párt belső köreiben is. Rajkot halálra ítélték és 1949 október 15-én kivégezték.
Rajk László rehabilitálása
Még 1955. júliusában rehabilitálták, ugyanis Rákosinak nem sikerült leállítani a kommunista rendszer által korábban elkövetett törvénytelenségek felülvizsgálatát, s ebbe beletartozott Rajk László pere és kivégzése is. A szovjet-jugoszláv kibékülés és az SZKP – Sztálin bűneit feltáró – XX. Kongresszusa után Rákosi helyzete tarthatatlanná vált. Elismerte a Rajk-perrel kapcsolatos személyes felelősségét is.
1956 tavaszán Rajk Lászlóné Földi Júlia el akarta temetni a még akkor is temetetlen férjét. Hosszas egyeztetés után 1956. október 6-ára engedélyezték a rehabilitált Rajk László és társai nyilvános újratemetését a Kerepesi temetőben. A temetés százezres tömegdemonstrációvá vált. Utána az egyetemisták rendszer elleni tüntetést szerveztek.
Az 1956-os forradalom bukása után Kádárék két évre Romániába deportáltatták az özvegyet és gyermekét, ifj. Rajk Lászlót. Nagy Imrével együtt tartóztatták le őket, és ők is bent voltak a jugoszláv követségen.

…